Cikkajánló

Fogászati kisokos

Tudja-e?

Általánosságok

– hogy Magyarországon 65 éves korára minden második embernek hiányzik a teljes fogsora?

– hogy 12 évesnél fiatalabbaknak átlagosan 3-4, a 35-44 éveseknek pedig 15-16 rossz foguk van?

– hogy a hiányzó fogak fogszuvasodást eredményezhetnek? .

– hogy a fluorid erősíti a fogakat, és megelőzi a fogszuvasodás kialakulását?

– hogy minél nagyobb a fog fluoridtartalma, annál jobban áll ellen a fogszuvasodát okozó baktériumoknak a fogzománc?

– hogy 3 havonta tanácsos fogkefét váltani?

– hogy a lekerekített, közepesen kemény, rövid fejű, műanyag szálú fogkefe az ideális a fog ápolására?

– hogy az elektromos fogkefe rövidebb idő alatt, nagyobb hatékonysággal képes megtisztítani fogakat a lepedékektől?

– hogy a szájzuhanyt csak fogmosás után szabad használni, mivel ellenkező esetben a vízsugár bepréseli a fogon maradt lepedéket az ínybarázdába, és ez gyulladást okozhat?

– hogy a fogunknak és az ínynek szüksége van C és D vitaminra, valamint kálciumra?

– hogy a cukormentes rágógumi elősegíti a fogak épen tartását, mivel a rágás hatására fokozódik a nyálképződés, ezáltal a savak sokkal hamarabb hígulnak a szájban?

– hogy este fogmosás után csupán tiszta vizet szabad fogyasztani, mivel bármilyen cukrozott üdítő éjjel hatalmas pusztítást tud végezni?

– hogy a szájüregben daganatok igen gyakran alakulhatnak ki, , így a fogorvoshoz járás nem csak fogakat, de életet is menthet?

– hogy az aphta magas láz, stressz, feszült idegállapot, olajos magvak, paradicsom, csokoládé fogyasztása után jelentkezhet az ínyen, ami pár nap alatt elmúlik? Vigyázzunk fertőző!

– hogy a kisbaba fogainak fejlődése már a születés előtt megkezdődik? .

– hogy a hűtött rágóka enyhíti a fog kibújásának kellemetlen tüneteit?

– hogy napjainkban hazánkban évente egy fogkefénél (0,6)kevesebbet vásárolnak?

– hogy a napi optimális fluoridbevitel 1mg?

– hogy a fogmosásnál az alapos öblítés helyett sokkal megfelelőbb a fogkrém kiköpése és óvatos öblítése, mivel így a fogkrémben található alapanyagok a fogak környezetében maradnak?

– hogy a fejlett szájápolási kultúrához hozzátartozik a nyelv tisztítása, ezáltal megelőzhető a baktériumok elszaporodása a nyelven?

– hogy az alma rágása során megtisztítja a rágófelszínt és a fogak közötti részt, de mint minden gyümölcs az alma is sok szénhidrátot tartalmaz, és lebontása során sav képződik, ami károsítja a fogzománcot, s hogy épp ezért az alma fogyasztása lefekvés előtt nem helyettesíti a fogmosást?.

– hogy a tökéletes fogmosás is csak a fogak felületének kb. 85%-át tisztítja meg, s hogy a fogkefe számára nehezen elérhető helyek megtisztítására szolgál a fogorvos által végzett professzionális fogtisztítás, fogkőleszedés?

– a szájvíz nemcsak a lehelet frissítésére, hanem a fogak fluoridálására, a foglepedék-képződés és az ínygyulladás csökkentésére is alkalmas?

– hogy ha a foglepedéket nem távolítják el rendszeresen, akkor idővel a nyálból kálcium- és magnéziumsók rakódnak a szerves foglepedékbe, és fogkővé alakulnak?

– hogy a fogkrémek a fogkefe mechanikus tisztítását segítik? Ugyanis hiába tisztítanánk meg a fogainkat – naponta akár többször is -, csak fogkefével, a fogak egy idő után megsárgulnának a fogkrém csiszoló anyagainak hiányában.

– hogy egy 19 országot magában foglaló, szájhigiénét vizsgáló összehasonlítás alapján Európában a 18. helyen állunk, s a fogszuvasodás és a fogágybetegség hazánkban népbetegségnek számít?

– hogy Magyarországon a lakosság közel 90 százaléka szenved ínygyulladásban?

– hogy a cukorbetegségben szenvedőknek épúgy, mint a terhes kismamáknak fokozottabban oda kell figyelni a szájápolásra, mivel náluk a fogazatot veszélyeztető és károsító folyamatok sokkal súlyosabb formában nyilvánulnak meg?

– hogy a magyar lakosság évi cukorfogyasztása kb. 40 kg/fő, míg az Egészségügy Világszervezet szerint az optimális ennek a mennyiségnek a fele lenne? A cukor fogyasztásának csökkentésével nem csak a fogazat épségét óvjuk, hanem ezáltal megelőzhetünk más betegségeket is, mint pl. szív-érrendszeri betegségeket, kóros elhízást, cukorbetegséget.

– hogy már nálunk is sok olyan termék kapható, amelyen a ZUCKER-FREE, SUGAR- FREE, NO- CUKOR feliratot láthatjuk, s hogy ezek mind fogkímélő termékek?

– hogy a csokoládé, illetve a csokival bevont édességek fogszuvasodást okozó hatása kisebb mint a cukorkáké? Ennek oka valószínűleg a kakaó zsírtartalmának tulajdonítható. A zsírok ugyanis bevonó hatásuk folytán fejtik ki védő hatásukat. A sajt zsírtartalma miatt ajánlatos étkezés után sajtot fogyasztani!

– hogy aki sok savanyuságot eszik, ecetes salátákat és savanyú italokat fogyaszt, kisebb eséllyel képződik nála fogkő?

– hogy a cukor fogyasztása és a fogromlás nincs összefüggésben? A Vipeholm kutatás kimutatta, hogy nem az elfogyasztott édességek mennyisége, hanem a fogyasztás gyakorisága számít. A felmérés azt az eredményt hozta, hogy ugyanolyan mennyiségű édesség sokkal nagyobb károsodást okozott akkor, amikor az étkezések között nassoltak a kísérleti alanyok, mint amikor a főétkezés részeként fogyasztották e finomságokat.

– Hogy azok a hollandiai erőfeszítések, melyeket cukorfogyasztás csökkentése érdekében tettek, eredménytelenek voltak? Ugyanis az ép fogú gyermekek száma nem nőtt abban az időszakban sem, amikor a fogászati megelőzés elsősorban a cukorbevitel csökkentésére irányult. Jelentős javulás akkor következett be, amikor a fluorid használata rendszeressé vált, annak ellenére, cukorfogyasztás ebben az időszakban is jelentős volt.

– hogy a fogyókúrázók különös veszélynek teszik ki fogaikat, mivel az étrendjük általában sok savas nyers zöldséget, gyümölcsöt, gyümölcslevet és gyógyteát tartalmaz?

– hogy az étkezés utáni azonnali fogmosás káros lehet, mert tovább dörzsöli az étkezés során savhatásnak kitett fogakat?

– hogy az üdítők és a tea lassú ivása jobban károsítja a fogakat, mint ugyanezen italok gyors elfogyasztása, mivel a fogak hosszabb ideig érintkeznek a savakkal?

– a fogkőképződés már a fogmosást követően azonnal megindul és átlagosan 7 nap alatt teljesen kifejlődik?

– a szánkban lévő baktériumok egy része jót tesz nekünk, mert segít kordában tartani az ártalmasabb baktériumokat?

– A nyers zöldségek és gyümölcsök mechanikusan tisztítják meg a fogak közét, és fokozott nyálelválasztást idéznek elő, ami szintén segít az ételmaradék eltüntetésében?

– sok puha étel fogyasztása nem egészséges, mert felgyorsítja a fogkőképződést, illetve, hogy a lusta rágás fogínybetegségekhez vezethet?

Gyermekkori fogápolás

– hogy már csecsemőkorban a fogak kibújásakor meg kell kezdeni a fogak ápolását?

– hogy 95%-al lehetne csökkenteni a fogszuvasodás veszélyét a babáknál, ha sikerülne megakadályozni a gyermekek első hónapjaiban történő megfertőződést? Egy amerikai fogorvos azt bizonyította, hogy elsősorban az anyák fertőzik meg gyermekeiket a fogszuvasodást okozó baktériumokkal, ami már a legkisebb nyálcseppel (pl. tüsszentéssel) átjuthatnak a gyermekre.

– hogy a természet azért találta ki a tejfogat, mivel az állandó fogak nem férnek el egy gyerek szájában? Persze joggal mondhatjuk, hogy sokkal egyszerűbb lenne, ha kezdetben a kis fogak szépen növekednének, de hogy fogaink olyan roppant kemények, szilárdak legyenek, az úgy lehetséges, hogy erősen kötött, merev a fogak építőanyagának a szerkezete: ez pedig nem engedheti a növekedést.

Kismamák fogápolása

– hogy ellentétben a tévhiedelemmel, a fejlődő gyerek a terhesség alatt nem szív el kálciumot az anya fogaiból, hiszen egy kifejlődött fogból (az anya fogaiból) csak az étkezés után kialakuló savas környezet hatására képes a kálcium kioldódni?

– hogy a kisgyerekek üres cumisüveg szopogatása is jelentősen rongálja a gyermekek fogait, mivel a gumicumiban az üveg használata közben a cukor egy része kiválik, ezért az üres üveg cumizása olyan, mintha a gyermek cukorkát szopogatna?

– A terhesség vagy szoptatás alatt szedett tetracycline antibiotikum a baba leendő fogainak elszíneződéséhez vezethet?

Érdekességek

– hogy őseinknél elsősorban a táplálék “összetétele” és a rágás biztosította a száj és a fogazat öntisztítását?

– hogy az első fogkefék faágakból, gyökerekből készültek, melyek végét szétrágták vagy széthúzták, hogy felrostozódjon, majd a rostos véggel tisztították meg a fogakat?

– hogy hazánkban a XIX században jelentek meg az első külhonból behozott fogkefék?

– hogy kezdetben a fogkefék előállítására disznósörtét használnak?

– hogy az USA-ban a pszichológián belül szakosodott a fogászatlélektan, mint új tudományág. Első kongresszusa 1977-ben volt a nyugat-virginiai egyetemen, ahol azt vitatták meg, hogyan csökkenthető, enyhíthető lélektani módszerekkel a fogorvosi széktől való szorongás?

– hogy az ősember állcsontja erősebb és nagyobb volt, mint a ma élő emberé, így több hely volt a fogak számára? Átlagosan mégis a mai emberhez hasonlóan 32 foguk volt. Ha azonban még messzebb tekintünk vissza az őstörténetben, akkor olyan ősemlősöket is találunk, amelyek 44 foggal rendelkeztek. A fogak számbeli csökkenésének az oka, hogy a fejlődés során a fokozatosan kisebbedő állcsontokban egyre kevesebb hely marad a fogak számára. A fogak számának csökkenése folyamata ma is folytatódik, amelyet az is bizonyít, hogy a bölcsességfogak egyre gyakrabban hiányoznak.

– hogy hogyan lehetett megmenekülni a szabadságharc idején a sorozástól? Ebben az időben gyutacsos puskát használtak a katonák, amelynek a tölténye papírtokban volt. Ezt kellett leharapni a lövés előtt. A katonai alkalmasság feltétele így többek között legalább egy alsó és felső egymással találkozó fogpár volt. Sokan szándékosan húzatták ki fogaikat, hogy megússzák a katonai szolgálatot.

– hogy milyen foglalkozási ágak ártalmasak a fogakra? – Az első helyen a sütő-, a malom-, cukrász és cukoripar található. A levegőben szálló liszt vagy cukorpor a fogakra lerakódik, és nagyfokú szuvasodást idéz elő (természetesen a nagymennyiségben fogyasztott édesség is káros). A nyomdászok fogainak épségét az ólom illetve annak gőzei veszélyezteti. A dohányiparban dolgozók szájüregét a dohánypor irritálja. A hűtőházi dolgozók között gyakoriak a neuralgiás fájdalmak, az arcüreg gyulladásai, amelyek a hirtelen bekövetkező nagyfokú hőmérsékletingadozással magyarázhatók. Az üvegfúvók, szabók, varrónők fogain jellegzetes alakváltozást lehet megfigyelni. Ez azért van így, mert ki-ki a saját munkájához szükséges eszközt veszi a szájába és a fogakat azonos helyen, és hosszú ideig nyomja, ezért azok “deformálódnak”.

– hogy ha fekete fogakról álmodsz betegséget jelent, míg fogorvossal álmodni kedvetlenség, bosszúság? Ha álmodban kiesik a fogad, akkor valaki meghal a családban. Ha pedig valaki álmában foghiányról álmodik, az gyorsan verje ki ezt az álmot a fejéből, mert rosszat, sokszor halált jelenthet.

– hogy a kutatók megállapítása szerint Julius Ceasar ólommérgezés következtében hamar elvesztette összes fogát? Köztudott, hogy az akkori Róma vízvezetékei ólomcsövekben továbbították a vizet, így jöhetett létre a mérgezés, és természetesen a város lakóit is érintette.

– hogy I.Péter orosz cár kedvenc szórakozásai közé tartozott a foghúzás? Minden ember kegyvesztetté vált az udvarban, aki fájós fogát nem a cárral húzatta ki. Leningrádban ma is láthatók azok az eszközök, fogók, amelyekkel a cár “szabadidejében dolgozott”.

– hogy régen azért áztatták a fogsort vízben, mert a csontból faragott fogak és fogsorok egy idő eltelte után magukba vették az ételek és italok illatát és viselésük nem igazán volt kellemes? A kaucsuk fogsorokban apró kis lyukacskák vannak, amelyekbe a nyál és a nyálban oldott ételmaradékok beszívódtak. Ezek aztán bomlani kezdtek és rendkívül rossz szagot árasztottak.

– hogy Amerika első embere, George Washington krónikus ínygyulladásban szenvedett, így valamennyi fogát el kellett távolítani, s ezek pótlására elefántcsontot használtak fel? Mivel azonban ezek rögzítése az állkapocshoz akkor még lehetetlen volt, ólomkeretet öntöttek a fogak rögzítésére, mely szerkezet használatát egy rugós szerkezet tette lehetővé. Viselése borzasztóan kényelmetlen volt, arról nem is beszélve, hogy több mint négyszerese volt a súlya a mai megoldásokhoz képest.

Tippek a száj egészségének megőrzésére

1. Ápolja rendszeresen fogait!

ˇ Naponta legalább kétszer mosson fogat és a nyelvét sem hagyja ki!

ˇ Ebből legalább az egyik fogmosás lefekvés előtt legyen, így eltávolíthatja a fogszuvasodást és ínysorvadást okozó baktériumokat és lepedéket

ˇ A fogselyemről se feledkezzen meg!

2. Ügyeljen az egészséges étkezésre!

ˇ Az egészséges ételek nemcsak a testnek, de a fogaknak is jót tesznek

ˇ A helyes étkezésből származó tápanyagok segítenek a fogszuvasodás és ínysorvadás legyőzéséhez.

ˇ A fogászati problémák okozói közt első helyen a túlzott cukorfogyasztás áll

3. Ellenőrizze rendszeresen az ínyét!

ˇ Figyelje az ínyét, és forduljon fogorvoshoz, ha ínye vörös és duzzadt, fogmosáskor vérzik és nem múló rossz lehelete van. Ezek az ínysorvadás tünetei lehetnek.

ˇ Az ínysorvadás a leggyakoribb oka a fogak elvesztésének

4. Ne dohányozzon!

ˇ A dohányzás rákot, szívproblémákat és agyvérzést okozhat, de emellett a fogak elvesztéséhez is nagymértékben hozzájárulhat

ˇ A dohányzás a szájrák kialakulásának kockázatát is jelentősen megnöveli

5. Járjon rendszeresen fogászati szűrésre!

ˇ A rendszeres fogászati szűrés megelőzi a problémákat, vagy azok súlyosbodását

ˇ Fogorvosa szaktudásával és eszközeivel segít megőrizni az Ön ragyogó mosolyát megillető egészséget

[forrás: GGK Direct]

http://www.patikamagazin.hu/cikk/index/8682/fogaszati-kisokos.html

vissza a cikkajánlóhoz

Comments Closed